Grafika, grafikus
Szótárainkban hiányzik ezeknek a szavaknak egy fontos – sőt alighanem alapvető – jelentése. Az ÉrtSz. (II, 1055) a grafika 1. jelentésében művészeti szakszóként értelmezi, 2. jelentéseként e művészet sokszorosító eljárását mint tantárgyat említi, 3. jelentésként kép vagy írás nyomdai sokszorosítását jelenti e szó. Az ÉKsz. (1972. 473) csak mint művészeti ágat és műalkotást értelmezi. Ugyanezt veszi át az ÉKsz.2 (2003. 451) is. A grafikus melléknév első két jelentése az ÉrtSz. idézett helyén szintén erre a művészeti jelentésre utal, de 3. jelentésként hozzáteszi: „Grafikonnal szemléltetett, grafikonnal készült”. Az ÉKsz. ez utóbbit elhagyta, melléknévként egyetlen jelentést ad: „Rajzzal, ábrával kapcs., azzal történő”. Főnévként az ÉrtSz. szerint csak művészt jelent, a kéziszótárak ezt kiegészítik: „Grafikával foglalkozó művész, ill. szakember”.
A hiányzó jelentést, a kézírásra való utalást a gyorsírók szóhasználatában találjuk meg. Beszélnek egy-egy gyorsírási rövidítés grafikájáról és fonetikájáról. A fonetika ebben az értelemben egy szakmai zsargonhoz tartozik, általános szótárba nem való; szakszerű megnevezése: hangérték. A grafika jelentése: ’íráskép’, és ezzel kapcsolatos jelentései sokkal tágabb körben ismeretesek. A Magyar Grafika c. folyóirat nem csak művészi rajzok előállításával és sokszorosításával, nyomtatásával foglalkozik, hanem általában a könyvnyomtatás mesterségével és művészetével. Ennél is fontosabb azonban az a jelentése, amely kézírásra utal. A görög γραφω a. m. ’karcolok, bevések, írok, rajzolok’. A kézírásra utal a grafológus, grafománia. Az ’ábra’ és a ’kézírás’ mint jelentéselem együtt van a graféma szakszóban és a matematikai gráf-ban, bár ez utóbbi inkább rajzra utal, változó irányú összekötő vonalat jelent. (L. ÉKsz.2 2003. 451) Kézírást jelent az autográf, amely az ÉKsz.-ban (1972. 77) szerepel először, de az autografál igét gyorsírási szaklapok használják abban az értelemben, hogy kinek a keze írása olvasható nyomtatott másolatban: Autografálta X. Y. A grafikus melléknév pedig a gyorsírási rendszerek egyik fajtájának a jelzője. Az angol, francia gyorsírási rendszerek geometrikusak: különálló vonalakból, körökbıl állnak, Németországban és keleti szomszédainál pedig grafikus rendszerek honosodtak meg, ezek ugyanis a kézírás vonalvezetésére emlékeztetnek, abból alakultak.
A grafika értelmezését tehát a kéziszótár következő kiadásában nem a művészeti jelentésével kezdeném, hanem: „1. Íráskép. Gyorsírási rövidítések grafikája. – 2. A könyvnyomtatás mestersége és művészete.” A grafikus melléknév pedig: I. mn 1. A kézírásra emlékeztető v. abból levezethető. Az egységes magyar gyorsírás is grafikus rendszerű.
Elekfi László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése