2012. január 25., szerda

"Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel"

Pálforduló
 
Ki vagy mi fordul január 25-én, azaz a Pálforduló napján? Mire jó a tollas pogácsa és mi köze van Szent Pálnak az újságírókhoz? Megtudhatunk-e valamit ezen a napon a sorsunk alakulásáról? Ma kiderül, összeomlik-e a gazdaság, jön-e az éhínség, pusztulás? - Wenszky Nóra írása a Nyelv és Tudomány oldaláról (http://www.nyest.hu/hirek/palfordulo)

Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel. Ennek a január 25-éhez kapcsolódó népi regulának másik változata is ismert: Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. Vajon mi történik ködös idő esetén ilyenkor az emberekkel és az állatokkal? A megoldás kulcsa a dög szó jelentésében keresendő. Ez a szó ismeretlen eredetű. A XIV. századtól fordul elő írásos emlékekben, s ekkor jelentése még ’betegség, járvány’ volt. A dög szó ma ismert jelentése – ’(állati) holttest’ – érintkezésen alapuló névátvitellel (metionimia) alakult ki a XV. század során. Ugyanis a dögtől (=járványtól) elpusztult állat holttestének megnevezésére kezdték egy idő után a dög szót használni.

A döghalál áldozatai – XV. századi miniatúra (Forrás: Wikimedia Commons)
 
Így már könnyen érthető a szólás: ’ha Pál napján ködös az idő, halálos járvány fogja sújtani az embereket és állatokat’. Míg napjaink influenzajárványai viszonylag kevés halálos áldozatot követelnek, a pestis – más néven döghalál vagy dögvész – megjelenési formájától függően 50-100%-ban halált okozott. De ki az a Pál, és hová fordul?

Pál, a tizenharmadik

A kérdés megválaszolásához a Bibliához kell fordulnunk. Pált a tizenharmadik apostolként tisztelik. Az Újszövetség Apostolok Cselekedetei című könyve szerint a későbbi Szent Pál Jézus születése után néhány évvel Saul néven látta meg a napvilágot, a mai Törökország területén lévő, kis-ázsiai Tarzusz (Tarsus)  városában. A farizeusok egy, a zsidó törvények és előírások megtartásához mereven ragaszkodó szekta tagjai voltak. Nevük végső soron egy ’a kiválasztottak, az elkülönültek’ jelentésű arameus szóra vezethető vissza. Aszó az európai nyelvekbe a latinból került. A Biblia szerint Jézus elítélte a farizeusok gőgös magatartását és cselekedeteit. Így a szót átvitt értelemben is használni kezdték, ’képmutató, álszent’ jelentésben. Ebből a melléknévből igeképzővel alakult ki a farizeuskodik ’álszent módon viselkedik’ ige. Rabbinak és sátorkészítőnek tanult, és a farizeusok követője lett. Később aktívan részt vett a keresztények üldözésében. Ám amikor Jeruzsálemből Damaszkuszba indult, hogy az ottani keresztényeket foglyul ejtse és Jeruzsálembe vigye, az úton összeesett, megjelent neki Jézus és szólott hozzá. Ekkor Saul hirtelen megvakult, majd néhány nap múlva visszanyerte látását. A bibliai csodákat természettudományos úton magyarázók szerint Saul epilepsziás rohamot kapott küldetése során. 

Szent Pál megtérése (Forrás: Wikimedia Commons / Caravaggio)
 
Jézus szavai és a csodás gyógyulás hatására Saul rabbi megtért, és keresztény tanokat kezdett hirdetni. A Jézus híveit üldöző Saulus-ból Jézus tanait tanító Paulus, azaz Pál lett. A később vértanúhalált halt és szentté avatott Pál eredeti nevének jelentése ’kért, kiesdeklett’. Felvett neve pedig a latin paul(l)us ’kicsi, kevés’ szóból származik. „Kicsinysége” ellenére ő lett a keresztény egyház eszméinek egyik legnagyobb, legjelentősebb terjesztője. Sírja fölé emelték Róma második legnagyobb katedrálisát, a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikát.

Nagyság és kicsinység Rómában (Forrás: Wikimedia Commons / Berthold Werner)
 
Pál apostol jó tollú író volt. Az Újszövetségben tizennégy levelet tulajdonítanak neki. Emellett nyelvtudása és szónoki képességei arra is alkalmassá tették, hogy széles tömegeket nyerjen meg a kereszténység ügyének. Ezért is nevezték a népek apostolának (Apostolus gentium). Egészen különböző foglalkozásoknak is védőszentje: az újságíróké, a kosárfonóké, a kötélgyártóké és a köszörűsöké. A hívők imájukban esőt és bő termést is kérnek tőle.

A fordulat

A január 25-i pálforduló elsősorban Saul–Pál megtérésére, azaz hitének megfordulására emlékeztet. Mivel Pál nézetei hirtelen 180 fokos fordulatot vettek, a pálfordulás szót főként akkor használjuk, ha valaki váratlanul az addig vallott eszméinek az ellenkezőjét kezdi hirdetni. Ám ha valaki ezt az irányváltást egymás után többször is végrehajtja, akkor már inkább köpönyegforgatónak nevezhető. Ez utóbbi szó egy szólás alapján keletkezett: Arra fordítja a köpönyeget, ahonnan a szél fúj ’jellemtelen ember módjára változtatja nézeteit’. Maga a szólás német eredetű, ám a köpönyegforgató szó magyar fejlemény. 

Merre van az előre? (Forrás: Wikimedia Commons / David Friel / CC BY 2.0)
 
A népi hiedelmek azt tükrözik, hogy ehhez a naphoz nem csak a nézetek, hanem a sors megfordulását is kötötték. A tizenharmadik, lefejezett apostol neve napjához elsősorban halállal kapcsolatos hiedelmek kapcsolódnak. Ezen a napon több helyen haláljósló tollas pogácsát sütöttek. Minden egyes családtagnak szaggattak egy pogácsát, melybe libatollat tűztek. Ha valakinek megégett a tolla a kemencében, arra a következő évben halál várt, tehát sorsa jóról rosszra fordult.
Az időjárás hirtelen, gyökeres megváltozását, megfordulását is várták régebben a tél közepét jelző Pál napján. Ha aznap szép, napos idő volt, akkor úgy gondolták, még sokáig tart a hideg, téli idő. Ám ha ezen a napon köd borította a tájat, akkor a legrosszabbra számítottak: Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.

Felhasznált irodalom

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája.
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások.
Mátray János: Keresztneveink. Szentek, vértanuk, névnapok.
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások.
Katolikus Lexikon
Pais István: Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése